lugas

05
Jun

A kert dicsérete

Címkék: Lenard Sandor, nyár, kertem

Úgy tűnik, tényleg vége a tavasznak, itt a nyár.

A jázmin összes szirma a földön és reggelente már nem hallani a fiókáit kertünkben gyakorlatoztató madársereg amúgy kellemes vircsaftját. Pedig milyen sokan voltak még egy-két hete itt, a kerti madárfürdő táján! Pontosabban három is van, mert az egyre nagyobb számban érkező strandoló-vendégeknek nem volt elegendő az egyszem  terjedelmes, barna virágalátét.

Van helyettük virágait ezerrel bontó rózsa, vidám, piros muskátli és sok egyéb. Szín, illat, fény, Nyár.




Mirci macskám az ereszcsatornában, hatalmasra nőtt sombokor árnyékában ejtőzik. 

Lénárd Sándor: Völgy a világ végén (részlet)

"Arkhimédész hatalmasabb lehetett nálam: csak egy pontra volt szüksége, hogy a világot helyéből kimozdítsa. Nekem száz lépés hosszú kertre van szükségem, hogy addig, amíg ott megbújhatok, ne vegyem tudomásul a külvilágot. Hálátlan vagyok?... azt a világot, amely akácfát, spárgát, hófehér orchideát küldött? Ennyiben növénymód gondolkozom: egyszerűen örülök, hogy itt vagyok, s gyökeret verek. Örülök, hogy a számtalan távoli világból csak gyökeret verő követek jutottak idáig.



Szinte hallom távoli bíráim kritikáját: aki a kertben elmélkedik, gondolkozik, és világokat hasonlít össze, nagyon rossz kertész. A jó kertész törődjön a babbal és a káposztával.

Ez igaz. A gondolatoknak sem illik túlmenni a kerítésen. Van egy cseppnyi igazság abban a sváb mondásban, hogy a legbutább paraszt szedi a legnagyobb krumplit. - Aki nagy krumplit kíván, annak nemcsak trágyáról és vízről kell gondoskodnia - minden gondolatának ott van a helye a krumplibokor tövében. A kert ellátja azt, aki szereti, de minden gondolatot a maga részére tart fenn."


fotóforrás:katt az Archimedész fotóra

Komment 0 | Reblog! 0 |

KERT és KULTÚRA

Legfrissebb bejegyzések

A kert dicsérete
2014. 06. 05.

Esik? Nem esik?

Felhőkép